Juan Alberto Schiaffino - Az uru csoda Mil�n�ban

Schiaffino 1925. j�lius 28-�n sz�letett Montevide�ban. Alig m�lt tizennyolc, amikor bemutatkozott a Penarol feln�tt csapat�ban, �s h�sz, amikor az uruguay-i v�logatottban. 48 (egyes forr�sok szerint 46) alkalommal l�pett p�ly�ra a d�l-amerikai orsz�g v�logatottj�ban, ahol - ha hinni lehet a korabeli statisztik�knak (egy�bk�nt nem nagyon lehet) - 11 g�lig jutott. Az els� bajnoki id�ny�t a Penaroln�l g�lkir�lyi c�mmel z�rta, 19 tal�lattal. Ne felejts�k, a '40-es �vek elej�n, az eg�sz vil�got megrenget� II. vil�gh�bor� idej�n j�runk, Pepe ekkor kezdett bele D�l-Amerik�t megrenget� karrierj�be.

P�lyafut�s�nak legnagyobb siker�t az 1950-es vil�gbajnoks�gon aratta. A h�bor� ut�ni els� vil�gversenynek Braz�lia adott otthont, melynek v�logatottja a torna legnagyobb es�lyes�nek sz�m�tott. Az utols� m�rk�z�sen (akkoriban m�g m�s sziszt�ma alapj�n bonyol�tott�k le a vb-ket, teh�t ez nem klasszikus d�nt� volt) a seleca�nak egy d�ntetlen is elegend� lett volna, hogy els� �zben h�d�tsa el a Vil�g Bajnoka c�met.

1950. j�lius 16-�n a sz�n�ltig, vagyis t�bb mint k�tsz�zezer szurkol�val megtelt Maracana stadion v�rta Braz�lia �s Uruguay nemzeti tizenegy�t. Az es�lyekr�l annyit, hogy a vil�gon mindenhol 25:1-hez adt�k az uruk gy�zelm�t, de akadt olyan, persze brazil buki, aki ezerszeres p�nzt k�n�lt a Schiaffin��k gy�zelm�re fogad�knak. Az �nbizalommal telt brazilok nyugodtan, ked�lyesen meleg�tettek, nem sejtve, hogy a brazil futball t�rt�net�nek legnagyobb kudarca v�r r�juk. Az ellenf�l edz�je, Juan L�pez felismerve csapata erej�t �s gyenges�g�t, remek taktik�t dolgozott ki: kem�nyen v�dekezni �s gyorsan kontr�zni. A taktika kev�snek bizonyult, a f�lidei 0-0 a braziloknak kedvezett, s�t a fordul�st k�vet�en Friaca tal�lt a kapuba, de a g�l t�bbet �rtott, mint haszn�lt, a brazilok cs�ny�n elb�zt�k magukat. Ugyanis Schiaffino m�r az 58. percben egy kontra v�g�n betal�lt, ezzel h�rom szurkol� hal�l�t okozva, akik a g�l l�tt�n sz�vrohamban �let�ket vesztett�k. De nemcsak kiegyenl�t, hanem rem�nyt is ad. H�rom percre r� pedig g�lpasszt. Pepe �tad�s�t k�vet�en Ghigghia l� a brazil kapuba. A brazil v�logatott teljesen �sszeomlik, �s vesz�t. Uruguay pedig nyer, 1930 ut�n m�sodszor.

Pepe n�gy �v m�lva c�mv�d�k�nt �rkezett Sv�jcba Uruguay v�logatottj�val, de az el�d�nt�ben �tjukat �llta a kor egyeduralkod�ja, mindenid�k legjobb vesztese, az Aranycsapat. Hosszabb�t�s ut�n 4-2 a magyaroknak. Az eur�pai kir�ndul�s egy eur�pai szerz�d�st hozott Schiaffin�nak Rekord�sszeg�rt, 72 ezer font�rt igazolt a Milanba, ahol r�gt�n az els� m�rk�z�s�n k�t g�lt r�molt be a Triestina h�l�j�ba, s�t r�gt�n bemutatkoz� �v�ben scudett�hoz juttatta a klubot. Nem volt ez meglepet�s, Pepe mellett a csapat tagja volt Lorenzo Buffon, Cesare Maldini, S�rensen, Liedholm �s Nordahl is. Remek csapat �llt Viani mester rendelkez�s�re. Schiaffino 15 tal�lattal a h�zi g�ll�v�lista m�sodik hely�t foglalta el, egyed�l az isteni Nordahl el�zte meg 26-tal, amivel f�l�nyesen lett a bajnoks�g g�lkir�lya.

Schiaffino hat �vet t�lt�tt piros-feket�ben (1954-60), 149 bajnokin l�pett p�ly�ra �s ezeken 48 (47?) g�lt szerzett. H�romszor (1954-55, 1956-57, 1958-59) volt bajnokcsapat tagja �s egy alkalommal elnyerte a Milannal a Latin Kup�t (1956). N�gy alkalommal m�g a squadra azzurr�ban is p�ly�ra l�pett.

1955 �sz�n, az el�sz�r ki�rt BEK-ben Olaszorsz�got term�szetesen a bajnok Milan k�pviselte �s meg sem �llt az el�d�nt�ig, ahol a k�s�bbi gy�ztes Real Madrid �llta �tj�t. Pepe a Milan mindh�rom ellenfel�nek a h�l�j�ba betal�lt ebben a sorozatban, de � is kev�s volt, hogy meg�ll�tsa Di Stefano Realj�t, amely �tj�ra ind�totta p�ratlan sorozat�t a BEK-ben. Az �t�ves madridi uralom alatt a legjobban 1958-ben rezgett meg a l�c. A harmadik �zben ki�rt kupa d�nt�j�t Br�sszelben rendezt�k, melyet joggal neveztek �lomd�nt�nek, hiszen mindenki tudta, csak a Milan �ll�thatja meg a verhetetlennek hitt madridiakat. 1958. m�jus 28-�n a Soldan - Fontana, Maldini, Beraldo - Bergamaschi, Radice - Danova, Liedholm, Schiaffino, Grillo, Cucchiaroni �ssze�ll�t�s� Milant 67 ezer n�z� figyelte a Heysel stadionban. Ki m�s szerezhette volna meg a vezet�st a Milan sz�m�ra, mint Schiaffino, megh�zva ezzel az alv� oroszl�n bajsz�t. Pepe 69. percben szerzett g�lj�ra Di Stefano v�laszolt, Grillo �jra el�nyh�z juttatta a rossoner�kat, de egy percre r� Rial egyenl�tett. 2-2 lett a v�geredm�ny, azonban Gento hosszabb�t�sban szerzett g�lj�ra m�r senki sem tudott v�laszolni, �gy a Real, ha nehezen is, de megtartotta tr�nj�t Eur�pa tetej�n.

1960-ban Pepe a Rom�ba igazolt, ahol k�t nem t�l sikeres �vet t�lt�tt, mind�ssze h�romszor tal�lt az ellenfelek kapuj�ba, igaz, egyszer pont a Milan�ba. Azt�n 1962-ben visszavonult, �s hazautazott. Hossz� �veken �t nem foglalkozott a labdar�g�ssal, �m 1976-ban elv�llalta a Penarol kispadj�t, s�t r�vid ideig az uruguay-i v�logatott sz�vets�gi kapit�nya is volt.